| |
Kós Károly: Erdély. Kultúrtörténeti vázlat Helikon, Bp., 2015, 126.
Kovács Sándor: Angolszász-magyar unitárius érintkezések a 19. században EME, Kolozsvár, 2011, 288.
Kőváry László: Székelyhonról szerk. Molnár Vilmos, Hargita K., Csíkszereda, 2013, 222.
Kőváry László: Erdély építészeti emlékei Históriaantik Könyvesház, Bp., 2011, 335.
Kőváry László: Erdély nevezetesebb családai Históriaantik Könyvesház, Bp., 2010, 279.
Kőváry László: Erdély régiségei és történelmi emlékei Horizont, Bp., 2002, 335.
Kozma Ferenc: A Székelyföld közgazdasági és közmívelődési állapota szerk. Boér Hunor, Székely Nemzeti Múzeum – Státus, Sepsiszentgyögy – Csíkszereda, 2008, 470.
Madersprach Viktor: Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig Lazi, Szeged, 2012, 251.
Majla Sándor (szerk.): Orbán Balázs örökösei. Válogatott tanulmányok, esszék, naplójegyzetek Orbán Balázs személyéről és életművéről Ablak Kiadó, Székelyudvarhely, 1995, 128.
Márton László: Toronyórák és napórák Erdélyben. Kis művelődéstörténet fényképek: Gál Endre, ifj. Márton László; grafika: Tompa Olga, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2005, 116.
Miklósi-Sikes Csaba: Fényképészek és műtermek Erdélyben, 1839–1916. Tanulmány és okmánytár Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely, 2001, 446.
Pál Judit: Unió vagy „unificáltatás”? Erdély uniója és a királyi biztos működése .1867–1872 Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2010, 496.
Pálmay József: Székely Nemesi családok, 3. Marostorda vármegye nemes családjai, 1904, ill. Pálmay többi marostordai vonatkozású dolgozata szerk. és előszó: Boér Hunor, Délkeleti Intézet – T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001, 260.
Pálmay József: Székely Nemesi családok, 4. Udvarhely vármegye nemes családjai, 1900–1906 [Pálmay 1900-as munkája és 1906-os Pótlásai] szerk. és előszó: Boér Hunor, Délkeleti Intézet – T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002, 318.
Péter I. Zoltán: Nagyváradi négyes honvédek a Nagy Háborúban képek: Nagy Béla, Europrint, Nagyvárad, 2014, 289.
Péter I. Zoltán: A Zöldfától a Kék Macskáig. Nagyváradi vendéglők a Monarchia idejében Riport, Nagyvárad, 2014, 280.
Péter I. Zoltán: Ady Endre regényes életrajza Nagyváradon Noran, Bp., 2007, 440.
Péter I. Zoltán: Ady Erdélyben Noran, Bp., 2003, 247.
Péter I. Zoltán; Tóth János: Ady Endre nagyváradi sajtópere és börtönnapjai. Egy kis séta Noran, Bp., 2012, 143.
Réti István: A nagybányai művésztelep szerk. Csorba Géza; jegyzetek és bibliográfia: Szücs György, Vince K., Bp., 2004, 195.
Roediger Lajos: Kászonszék és Háromszék néprajzos szemmel s. a. r. és szerk. Szőcsné Gazda Enikő, Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2012, 120.
Roth, Harald (szerk.): Die Gesamtkirchenvisitation der evangelischen Kirche A. B. in Siebenbürgen, 1870-1888 Teutsch, Georg Daniel; Philippi, Paul, Böhlau, Köln – Weimar – Wien, 2001, 487.
Szabó Miklós; Simon Zsolt; Szögi László: Erdélyiek külföldi egyetemjárása 1849–1919 között I–II. közrem. Olosz Katalin; adatbázis: Szabó Marcella, Mentor, Marosvásárhely, 2014, 522+592.
Tanárky Gedeon: Magyar utazók a Duna-tájon. Tanárky Gedeon és Fenichel Sámuel útleírásai szerk. Miskolczy Ambrus, V. András János; bev. és jegyz. Losonczy Tóth Árpád, Izsák Sámuel, Lucidus, Bp., 2006, 204.
Tankó Gyula: Öregek faggatása. Történelem, életmód, sors Gyimesben Státus, Csíkszereda, 2008, 330.
Vámszer Géza: Csík vármegye településtörténete. Helytörténeti adatok jegyz. Szőcs János, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2007, 222.
Vámszer Géza: Helytörténeti adatok a hajdani Csík vármegye (Csík, Gyergyó és Kászon) településtörténetéhez szerk. Pozsony Ferenc, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000, 167.
Vincze Zoltán: A kolozsvári régészeti iskola a Pósta Béla-korszakban (1899-1919) Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2014, 812.
Volkmer, Gerald: Die Siebenbürgische Frage, 1878–1900. Der Einfluss der rumänischen Nationalbewegung auf die diplomatischen Beziehungen zwischen Österreich-Ungarn und Rumänien Weimar – Böhlau, Köln – Wien, 2004, 390.
Volkmer, Gerald: Die siebenbürgische Frage, 1878-1900 : der Einfluss der rumänischen Nationalbewegung auf die diplomatischen Beziehungen zwischen Österreich-Ungarn und Rumänien Böhlau, Köln – Weimar – Wien, 2004, 390.
|
